Assassin's Creed II (2009)

Érdekes dolog az idő… 2020-ban jutottam el odáig, hogy elővegyem ezt a 2009-es játékot. Tervbe van,hogy végig játszom az AC szériát az elejétől. Úgy alakult, hogy a széria újabb részeivel hamarabb játszottam, Syndicate, Origins, Odyssey. Sajnos nem tudok elvonatkoztatni ezektől, és ezekhez hasonlítom a régi részeket. Hát ööö izé. A grafikát hagyjuk is, mert arról nincs értelme beszélni 11 év távlatában. Viszont az irányítás a játékmenet mára már eléggé kopottas, helyenként borzalmas. Tudom, akik annak idején játszottak vele, mai napig a széria egyik legjobb részének tartják. Megérteni nem értem meg, de elfogadom. Mint említettem nem tudok elvonatkoztatni az újabb részektől és azok szűrőjén keresztül nézem a játékot, és hát így nálam jóval gyengébben teljesít. Igazából a reneszánsz Itáia sem az én világom. Kifejezetten jót tett a sorozatnak az RPG elemekkel való vérfrissítés is az újabb részekben. Az első részhez képest a játékmenet mérdfölekkel jobb lett, bár csodálkoztam azon, hogy mintha az első rész néhol mintha szebb lenne a két évvel fiatalabb folytatástól. A történet viszont szuper. Ezio karaktere szerethető. Csupán ezek vitték el a hátukon a sztorit, illetve az elhatározás, hogy sorban végig akarom játszani a játékokat. Na lássuk tovább jöhet a Brotherhood!

Az első rész után szerintem új magaslatokba emelte a sorozatot. Nem sokkal, de jobb grafika, viszont sokban fejlettebb játék mint a korábbi. A történek kevésbé Hitman-es, Ezio karaktere igazi klasszikus. Igazán szerethető, a játék elején még fiatal, igazi olasz. Szerintem mindenki könnyen megszereti. A játék folyamán fokozatosan érettebb lesz, amit szerintem jó végigkísérni. Aki kicsit szimpatizál a régebbi játékokkal és szeretné majdnem az alapoktól megismerni a sorozatot, akkor ezt ajánlanám kezdésnek.

Igazi felüdülés volt az előző rész után, minden téren jobb lett ez.
Ezio egy remek főkarakter és a történet is érdekes volt számtalan szép helyszínnel (amikhez már nekem is volt szerencsém élőben). Bár megkell említenem, hogy Velence elején viszonylag belassult a story és a végső csata is kicsit antiklimatikus volt (főleg, hogy a spoiler) Ja és Leonardo nagyon kedvelhető.
A jelenbéli szálat továbbra sem fogom szeretni, bár szerencsére nem lett túltolva.
A mellékküldetések igazából felejthetőek, csak akkor érdemes megcsinálni őket ha kell a pénz vagy maximalista vagy.
A mellékes gyűjthető dolgot többségét nagyon szerettem! A villa felújítása, a codexlapok, de még a szobrok és a festmények is bejöttek. A fejtörők az „igazságnál” meg nem voltak rosszak. A tollakat gyűjtse össze akinek 6 anyja van :D

Mint látható nem tökéletes, de még így is egy remek játék amiben eltörpülnek a rosszabb részek. Közel járt a 10-hez, de inkább egy 9 marad.
Könyvben is szerettem az Ezios részeket, remélem itt is élvezhető lesz a folytatás.

Ez volt az első játék amit teljesen végig be tudtam fejezni. Nagyon szerettem.

A legjobb és leghangulatosabb Assassin's Creed játék azóta is.
Részletes értékelés az Ezio Collection értékelésemben. :')

Számomra (és még sokak számára) a sorozat csúcspontja. Érdekes, nagyívű történet, mind a multban, mind a jelenben, csodálatos grafika és játékmenet. Imádtam.