Assassin's Creed (2007)

Már egy ideje tervezem, hogy sorrendben végigjátszom/újrajátszom az AC gameket, mert sok kimaradt. Az első AC pont megvolt anno nagyon régen és enyhe kifejezés, hogy az idő megszépíti az emlékeket. Nem szívesen mondok ilyet, de ez a játék konkrétan rossz. Unalmas küldetések, botrányosan rossz irányítás, olyan unalmas elbeszélőmód, hogy az égő. Lehet azzal védeni, hogy 2007-es, de csak halkan jegyzem meg, hogy ez a game egyidős az első Mass Effecttel, ami a mai napig megállja a helyét, erre még enyhe kifejezés azt mondani, hogy eljárt felette az idő, sőt, valószínűleg már akkoriban sem volt kimondottan élvezetes játszani vele, mert azért most párszor visszajöttek olyan emlékképek, hogy ragelek rajta.
Egyébként kb. a felénél járhatok, de most úgy döntöttem félbehagyom és nem áldozok rá több időt.

Talán ha a megjelenése idején játszom vele (vagy legalább nem a második után, ami elég magasra teszi a lécet), más lenne a véleményem, de sajnos ezt a részt untam. Borzasztóan repetitív volt, a világ ideig-óráig izgalmas, de hamar kiaknázhatóak a lehetőségei, és arra emlékszem, hogy akárhányszor visszamentem küldetésért a bureauba, iszonyú hosszú ideig csak dumáltak, és olyankor jó lett volna valami kis színes-szagos animáció, de hát 2007-ben ez nyilván még máshogy működött.

Mindenképp pótolni akartam a kimaradt részeket, most meg is jött a kedvem, így belekezdtem.
Hát…nem gondoltam, hogy lesz AC ami alul múlja a 3. részt nálam, de ennek sikerült. (mondjuk annak adok majd még egy esélyt, mert ezer éve játszottam vele)
Kezdjük ott, hogy a történet maga nem volt ismeretlen számomra, mert olvastam korábban a könyveket, de sajnos már azt sem élveztem túlságosan. Aztán persze ebben nem is kaptam meg Altair teljes történetét, úgy tűnik ez későbbre marad. A probléma az, hogy a spoiler már ott is a legunalmasabb rész volt, de a játék erre is rátett… Szinte nulla egyediség, repetitív küldetések tömkelege volt. A végére meg belett dobva egy epilepsziaveszélyes bossfight.
A jelenbéli szálat mindig is utáltam, ez sajnos itt sem változott. Sajnálom.
Altair maga pedig sajnos továbbra sem a kedvencem, itt igazából nem is volt nagyon karaktere.
Az irányítás, kameranézet…borzalom. Felirat teljes hiánya. (még szerencse, hogy értek annyira angolul, hogy ne okozzon gondot, de azért nem mondom, hogy nem maradt ki 1-2 szó, mert nem beszéltek teljesen érthetően)
Maga a történelmi időszak és helyszín okés, megvan a hangulata, de nem lesz a kedvencem. Amúgy nem tudom hány „ártatlan” részeget öltem meg aki lökdösött ok nélkül, aztán idegesítettek még a drága arcomba rohanó „ szegény vagyok adj pénzt” nők is. Különben a katonák is sokszor minden ok nélkül jöttek nekem, természetesen a semmiből előjövő 200 fős haderejükkel.
Na asszem kiadtam magamból mindent :D Mondanom sem kell, hogy nem lesz újrázós a játék xD

Nem volt jó kezdés, de örülök, hogy ennél azért jobb részek vannak. Nem igazán tudom elnézni neki, hogy 2007-es, mert ebből az évből (és korábbról) is jöttek remek játékok.

A játékmenet még kissé kiforratlan. A sok repetitív küldetés hamar unalomba fullad. Viszont a hangulat és a történet kárpótol. Végül is itt fektették le a későbbi részek alapjait.

Az első rész nagyon hangulatos de egy kicsit monoton megint egy torony amit meg kell mászni stb. Kár ,hogy nincs PS3-mon trófea hozzá mert akkor ezért kaptam volna jó párat. :)

Nagy kedvenc! A téma miatt is, meg Altair szerethető karakter benne. Kicsit negatívum a mai játékokhoz képest a grafika kérdése.

Nálam ez nagyon mellément. Unalmas, egysíkú küldetések, lassan beinduló és egy pillanat alatt véget érő történet. A sztori miatt érdemes volt végigjátszani, de nem volt egy nagy szám.

Nagyon szerettem az első rész helyszínét és hangulatát, a kort amiben játszódik.

Kellett a könyv, hogy teljesen megértsem a történetet. De önmagában is szórakoztató, izgalmas volt Altaïr története. <3 :)