A játék szöveges részeit hangulatos, kézzel rajzolt képekkel illusztrálták, ahogy a bevezetőt is, ami interaktív, humoros párbeszédek keretében mutatja be a világot, és benne főhősünket. Emberünk egy szerethetően esetlen figura, aki napjait hivatalnokként egy óriás Kinami fa köré épült, mágikus… [tovább]
A játék szöveges részeit hangulatos, kézzel rajzolt képekkel illusztrálták, ahogy a bevezetőt is, ami interaktív, humoros párbeszédek keretében mutatja be a világot, és benne főhősünket. Emberünk egy szerethetően esetlen figura, aki napjait hivatalnokként egy óriás Kinami fa köré épült, mágikus kupolával védett városban, Pantellában tengeti. Egy homokviharos reggelen viszont a feljebbvalói hívatják, és azzal bízzák meg, hogy ugyan, menjen már ki a sivatagba és nézze meg, mi történt a rejtélyes körülmények közt eltűnt céges karavánnal. Emberünk, Setrani úgy örül a feladatnak, mint vak teve a futóhomoknak, ám mivel ő a ranglétra legalsó, törött foka alatt áll, és munkája javarészt a szottyant fűcsomók növekedésének megfigyelésében telik, sok beleszólás nincs a sorsa alakulásába. Így hát, kénytelen-kedvetlen belevág élete utolsó kalandjába, amit véres csaták, mágikus harcok, intrikák, csapdák és Setrani nyavalygásai fogják végigkísérni.
attól kezdve, hogy kilöknek a sivatagba, a magunk urai vagyunk, gyakorlatilag a saját történetünk generáljuk. Nekünk kell felfedezni az ismeretlen, kietlen homoktengert, megítélni, hogy melyik törzzsel, szektával kötünk vérszövetséget és kik azok, akiket ütni kell, vagy messzire elkerülni. Rengeteg dialógus vár ránk, számos válasz lehetőséggel, sokszor nincs is jó vagy rossz döntés, csak döntés. Előfordul, hogy útközben találkozunk valakivel, és a vele folytatott eszmecsere, ütés-váltás eredménye csak jóval később fog visszaköszönni. Sőt, az NPC-kel, “felvehető” társakkal is csak így, a párbeszédek során lesz lehetőségünk kommunikálni.
Példa: egy területre érve haldokló fickót láttam a homokban, aki furcsaságokat beszélt, társam tiltakozása ellenére megkínáltam vízzel. Végül csatlakozott hozzám, és kiderült róla, hogy egy tehetséges varázslóval akadtam össze, aki azóta is hű tagja a triónak. Máskor meg egy nomád törzs kínált békejobbot, ám elég brutális szertartást kellet volna kiállnom, megmondom őszintén, inkább irtottam ki a furcsáékat, mint nyomorítottam volna meg a főhősömet…
retrogeek.hu [bezár]
