Uncharted: Drake's Fortune (2007)

Bevallom, az egyik (fő)oka a PS4 beszerzésének az Uncharted sorozat volt. A Drake's Fortune c. rész végigjátszása után arra jöttem rá, hogy már csak ezért az egy játékért is megérte PS-t venni. Ahogy elkezdtem gyakorlatilag rögtön tudtam, hogy új kedvencre bukkantam. Nathan Drake elég hamar a szívembe lopta magát a laza, viccelődő stílusával. Az egész játékot egy pörgős filmhez vagy egy letehetetlen kalandregényhez tudnám hasonlítani: a sztori érdekes és izgalmas, nincs egy unalmas pillanata, és lehetetlen abbahagyni. Sokat elmond egyébként, hogy amint befejeztem, rögtön elkezdtem az Among Thieves-t, pedig korábban eldöntöttem, hogy szépen be fogom osztani és Nathan Drake következő kalandja előtt mással fogok játszani. Hát nem igazán jött össze. :D

Ősszintén bevallom, annak idején az Uncharted sorozat volt az egyik oka annak. hogy befektettem egy PS3-ba. A másik a Heavy Rain. :) Viszont az első résszel mindig is felemásak voltak az érzéseim. Egyrészt a történet izgalmas, érdekes. A karakterek pedig zseniálisak a párbeszédek szórakoztatóak a szereplők között. Viszont a játékmenet szempontjából voltak benne hibák. Mind az irányítás, fedezékrendszer és az MI. És ezek gyakran okoztak olyan kontrollert a falhoz vágnám érzést. :) Azért a múlt idő, mert nemrég végigjátszottam PS4-en is, és hála a készítőknek gondoltak ezekre a hibákra és kijavították őket. Ezzel máris plusz két csillagot adok játéknak. :) A másik negatívumon a játékkal kapcsolatba, az a rengeteg már-már túlzásba vitt akció. Én személy szerint több kalandozásra, felfedezésre és rejtélyekre számítottam és ezt nem igazán kaptam meg az első résztől. Valószínűleg a fejlesztők is így gondolhatták, mert a későbbi részekben már jóval kiegyensúlyozottabb a játékmenet e szempontból. Összességiben az Uncharted egy nagyon izgalmas és szórakoztató kalandjáték. PlayStation tulajdonosoknak kötelező sorozat.

A maga korában talán mestermű lehetett, hisz az irányítása (spoiler), illetve a fedezékmechanikái még a mai szemmel is modernnek mondhatók, (Az AI pedig bármikor képes kb. bekeríteni, vagy mögéd kerülni, miközben erre sok játékban ma se képesek.) míg eme Prince of Persia-t idéző platforminggal vegyített kis shooter kaland történetmesélése és karakterei is kiemelkedőek a kor játékait nézve. Maga a játékmenet viszont számomra nem öregedett túl jól. Egy idő után már többet kellett lövöldözni, mint egy átlag Call of Duty-ban, ami a kihívást nyújtó nehézsége ellenére is (pedig csak normálon toltam) csúnyán monotonná tudott válni, hisz itt nincs lehetőség lopakodásra, csendesebb konfliktus kezelésre. Mindenki szinte azonnal észrevesz, amint belépsz egy zónába, szóval muszáj ledarálni több 100 embert, hogy tovább juss. Biztonságosan legfeljebb pedig az adott hely utolsó 1-2 ellenfelét iktathatod ki puszta kézzel, mivel ezek még arra is képesek, hogy harci animáció közben levegőbe repítsenek egy gránátvetővel, amibe érdekes módon az épp gyepált társuk persze nem hal bele.
Negatívum volt számomra még az is, hogy egy viszonylag hihető, többnyire realitás talaján mozgó sztorit hirtelen átvittek, zombis / vámpíros horrorba, melyben az ellenfelek 1-2 szerencsésebb csapással megölhetnek, miközben szűk folyosókon kell mészárolni, meg kerülgetni a hordáikat. (Irritált, hogy pusztakezes támadás esetén ezek azonnal meg is ölnek.)
Jól indult és egyértelműen élvezhetőbb, mint a „belőle készült” film, de a nagyjából 8 órányi kalandozás és szenvedés végére mégis rengeteg negatív érzéssel tettem le a controllert, szóval bízom benne, hogy a következő részek nem estek hasonló hibákba.
Ui.: Szívem szerint 6 csillagra (= Átlagnál jobb) is lehúztam volna, mert újrázni se nagyon fogom az említett problémák miatt, de nem akartam én lenni az, aki túlzottan lepontoz egy kultuszt teremtő játékot, illetve a zenéit imádtam, szóval az is visszarántotta hetesre.

Isten lássa lelkemet úgy élveztem ezt a játékot, mint oly régóta semmit! Nagyon tetszett az összes párbeszéd, az összes karakter, az egész sztori és még azok a bosszantó AC jellegű karakter irányítási bénázások is, amiktől általában eltörném a kontrollert. Nem mai darab igaz, bár én a Nathan Drake Collection-t szereztem be, és ott kezdtem el gyűrni a játékot, de még így is gyakorlatilag 2 nap alatt ledaráltam az első etapot ami abszolút tartalmas volt! Nem platináztam, csak haladtam vele, a megtalálható kincsek felét szereztem meg (30db), de nem lehetetlen megszerezni őket. Korát meghaladó alkotás, aktuálisan szórakoztató még mindig!

Szkeptikusan álltam hozzá.
…és egy új Indiana Jones-t kaptam, játék formájában. :D

A sok, már-már unalmas akció nem igazán tetszett, de a csodálatos helyszínek, a felfedezés izgalma vitt előre.

spoiler

Az első próba után, amikor a hajón kellett bohóckodni, kiszedtem a gépből. Később kapott egy újabb esélyt és az esetlen érzés elmúlt, majd kaptam egy nagyon élvezetes Indiana Jones kalandot! Ajánlom mindenkinek.