Planet of Lana (2023)

Csodálatos játék volt, mind a grafikáját, mind magát a sztorit és a játékmenetet illetően. Számos videójáték eszembe jutott róla, pl.: Ori and the Blind Forest, Little Nightmares, Horizon, de ezek mellett többek között a Világok harca és Simon Stalenhag alkotásai is. Tetszett, hogy nincs szájba rágva a történet, hanem nekünk kell az eseményekből kikövetkeztetni, mi állhat a háttérben. A főszereplő Lana és a kis macsek, Mui barátsága és összetartása, a köztük kialakuló szeretet nagyon megindított, a végét megkönnyeztem. A puzzlek érdekesek és nem túl nehezek, de ugyanakkor megdolgoztatják az agysejtjeinket. A QTE-k miatt eleinte kicsit féltem, mennyire illenek egy ilyen videójátékba, de kellemesen csalódtam, csak tovább gazdagították a sztorit, különösen a menekülős jelenetek és a végén lévő epikus boss fight.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szeretne bájos, kalandos, feladványokkal tarkított, izgalmas és érzelmes 5 órát eltölteni egy gyönyörű játékkal.

Eufórikus élmény volt elmerülni Lana bolygóján. Audiovizuálisan, zeneileg csúcs, háttérelemekkel, rajzokkal, érzelmekkel, alkalmasint trükkös fejtörőkkel teszi sokszínűvé, kifejezővé világát. A kreatúrákról, gépszörnyekről nem is beszélve mennyire megvettek kilóra. Még az időnkénti QTE részek és a Somerville-lel ellentétben a kizoomoló kameranézetek sem zökkentettek ki. Gyönyörű 5 órás sci-fi kaland, minden másodpercét imádtam! Le a kalappal a Wishfully alkotói előtt, több ilyen indie ékkövet!