Days Gone (2019)

Előre bocsátom nem játszottam teljesen végig, viszont eltöltöttem vele kb. 80 órát, így azt hiszem bátran mondhatok véleményt róla.
Szóval a Days Gone számomra elég érdekes élményt nyújtott. Egyrészt, amikor megjelent, nem érdekelt különösebben, úgy voltam vele, hogy majd egyszer, ha akciós lesz, akkor megveszem és kipróbálom, de túl nagy elvárásaim nem voltak. Aztán akciós lett, megvettem, majd elkezdtem vele játszani és azonnal magába szippantott. Persze hamar kiderült, hogy a Days Gone nem hibátlan alkotás, sőt nagyon sok hibája van.
Egyrészt rettenetesen bugos. Felsorolni is sok lenne, hogy mennyi bugba futottam bele. Csak az érdekesség kedvéért néhány: eltűnő tárgyak; lebegő tárgyak; hirtelen az égből leeső emberek; dolgokat nem lehet felvenni; lövöd xyz-t, de nem történik semmi; nem tudod használni a messzelátót; használod a messzelátót, de nem tudsz vele ellenségeket jelölni; nem tudod tankolni a motort. Most ezek, amik csak így hirtelen eszembe jutottak.
Aztán az npc-k sem viselkednek mindig valami okosan. A stealth elképesztően könnyű, és egyáltalán nincs jól megcsinálva, volt, hogy akkor sem vettek észre, amikor oldalról közelítettem meg valamelyiküket.
A túlélőkerék idegesítő, igaz, hogy jó ötlet, hogy real timeban kell kraftolni és nem egy menüben, de sajnos nem működik jól. Számát sem tudom megmondani, hogy a figyelemelterelésként használható kődobálás helyett hányszor dobtam el füstgránátot. Pedig esküszöm, hogy miután néhányszor rosszul jártam, utána mindig odafigyeltem, hogy mit sikerül kiválasztani, de ez a két tárgy valahogy mindig megcserélődött.
Egyébként maga a játék nem nehéz, persze az elején, amikor még gagyi cuccaink vannak, akkor egy kicsit nagyobb kihívás, de aztán a tapasztalati pontok ügyes felhasználásával ez hamar megváltozik, és karakterünk majdnem legyőzhetetlenné válik. A hordáknál kell kicsit taktikázni, de összességében ezek sem lehetetlenek, sőt. Volt olyan, hogy néhány figyelemelvonóval és Molotov-koktéllal úgy el tudtam takarítani egy hordát, hogy közben végig egy közeli bokorban bujkáltam. A küldetések sem nehezek, van néhány nem túl vészes boss fight, de általában minden elsőre teljesíthető.
Hatalmas hibája a játéknak, hogy bár nagyon sok mellékküldetés van, de általában ugyanaz a néhány típus váltja egymást, így mindig tudod, hogy mire számíthatsz.
Még hatalmasabb hibája a hosszúsága. Jó, tudom magamról, hogy nem én vagyok a leggyorsabb játékos széles e vidéken, de azért na, ez a játék brutál hosszú. Szerintem is harmadára lehetett volna csökkenteni, ha kihagyják a sok ismétlődő mellékküldetést, és ez kifejezetten előnyére vált volna.
A történet sokáig érdekelt, annak ellenére, hogy kettő nagyobb csavart is simán kitaláltam. Ettől függetlenül tetszett és Deacon karaktere is érdekes szerintem. Viszont ezek sem tudtak végül a játék mellett tartani, inkább utánaolvastam, hogy mi fog történni, majd azért egy videót is megnézek róla, de spoiler

Szóval azt hiszem ennyi. Sokáig egész jó volt, és a hibái felett is szemet hunytam, de végül visszaélt a bizalmammal.

A mellékküldetések borzasztóan repetitívek. A játékidő harmadát nyugodtan ki lehetett volna hagyni. A beharangozott lopakodós, taktikázós harcra egyáltalán nincs szükség sehol. Elég ha bemész egy ellenséges táborba, elsütöd a puskát és lelövöldözöd aki odajön a zajra. Nagyon nehéz meghalni a játékban (a bugos motrozást leszámítva), még hard fokozaton is. Egyáltalán nem éreztem, hogy ez egy kvázi „túlélőjáték”. Halmokban áll a kraftoláshoz szükséges nyersanyag szinte mindenhol. Csapdákat készíteni is csak a hordáknál kell. Hetente 10+ GB patch jön megjelenés óta szinte, nem hiszem, hogy ne lehetett volna kijavítani a hibákat. Pozitívumként a fő sztoriszálat tudnám felhozni és van néhány kedvelhető karakter is. Nagyon megbántam ezt az előrendelést és nem tudom, hogy benevezek-e a folytatásra (ha lesz), bár a sztori alakulása érdekelne.

PC-n játszottam. Remek a története. A hordák leölése nekem nem ment. Remek játék.

„A játékban Deacon St. John, egykori katona bőrébe bújhatunk, aki legjobb barátjával, Piással együtt harcol a túlélésért nap, mint nap a civilizáció oregoni maradékán táncolva. Pontosabban motorozva, a két férfi ugyanis korábban a helyi motorosklub hűséges tagja volt, melynek felvarróit a mai napig viselik, és vasparipáiktól sem váltak meg, két évvel a világégést követően sem. A katasztrófát egy elszabadult vírus okozta, mely dühöngő korcsokat (freaker-öket) csinált az emberekből, akiket azóta állat módjára csak a táplálkozási ösztönük hajt, és természetesen a friss emberhúst kedvelik a leginkább. A vírus nem kímélte magukat az állatokat sem, még agresszívabbá és vadabbá váltak tőle ők is. Az emberiség megmaradt része táborokba tömörülve, fosztogatóként, szektásként, vagy szabadúszó csavargóként portyázva próbál boldogulni a nehéz időkben. A gazzal benőtt, üres járművekkel és kidőlt fákkal eltorlaszolt utak mentén elhagyatott kisvárosok, családi házak, gyártelepek, vízerőművek és farmok vívják lassú és reménytelen harcukat az enyészet és a feledés ellen, miközben minden pillanatban előugorhat a semmiből egy korcs, és rávetheti magát áldozatára. A prédájukra leső dögök görcsös sikolyait csak az eget néha átszelő fekete NERO-helikopterek zaja töri meg, akiknek többek szerint is köze lehet a mindenütt uralkodó káoszhoz.”

„A magam részéről nem bántam meg, hogy megvettem a Days Gone-t, bár el kell ismernem, hogy azért jobbra számítottam. A kicsit hosszúra nyúlt írásomból is látható, hogy a készítők minden esetre nem sajnálták a tartalmat, a játékmenet komplex és szórakoztató, sok mindenre kell figyelni, ami szerintem jó dolog. A történet elfogadható, a karakterek remekül működnek. Véleményem szerint, a Days Gone akkor fogja igazán megérni a pénzét, amikor átesik az első leárazáson.”

Szerény véleményem teljes verziója itt:
http://www.creepyshake.com/2019/05/28/days-gone-2019