Listák 1

A fénypisztoly a katódsugárcsöves tévék és kijelzők korszakának különleges játékvezérlője. Működési elve viszonylag egyszerű.
A legrégebbiek, az elsütés pillanatában megjelenő, csak a pisztoly érzékelőjének szóló képkockán vizsgálták, hogy sötét vagy világos mezőre céloznak vele. A továbbfejlesztett változatok teljesen fekete képkockákat vártak a célpontokat mutató képkocka előtt és után, hogy ne lehessen becsapni a játékot egy állandó fényforrásra (pl. villanykörtére) célozva a pisztolyt (pl. NES Zapper).
A fejlettebb modellek (pl. SNES Super Scope) már a képernyőn utazó elektronnyaláb pozícióját vizsgálták, akár a fényceruzák, ami sokkal nagyobb célzási precizitást tett lehetővé. Abból, hogy mennyi idő (millisecundum) múltán érkezett az elektronnyaláb a pisztoly csöve elé az elsütőbillentyű meghúzása után, tudta megállapítani a rendszer, hogy történt-e találat vagy sem.
A legprofibb fénypisztolyok, mint a Namco GunConjai, az általánossal ellentétben nem a függőleges pozíciót (vertical sync), hanem a vízszintest figyelték (horizontal sync). NTSC tévé esetében például ez 15750 különböző pozíció megkülönböztetésére tette képessé a fénypisztolyt.
A plazma, LCD és LED képernyők elterjedésével a technológiának leáldozott. A régebbi fénypisztolyok állandó fényforrásnak érzékelik őket, és minden lövés talál. Az újabbak az elektronnyaláb hiánya miatt vakok.
Persze vannak próbálkozások a pótlásra. Például a GunCon 3 (PS3-on) a WiiMote és az új arcade játékok stabil infravörös jelekhez kalibrálhatók, hogy a fegyver pozíciója kiszámolható legyen. Vagy ott ott a PlayStation Move-alapú játékok esetében kamera figyeli a játékos fegyverének mozgását. Ezek érdekes próbálkozások, többnyire nem hozzák, amit a fénypisztoly, hogy valóban szabad szemmel, képernyőre rajzolt célkereszt nélkül lehessen célozni. Így az igazi hangulathoz még ma is a legjobb egy régi tévé, és egy pár valódi fénypisztoly.
A játékok gyakran játéktermi átiratok, két játékos számára. Sok esetben mozogni nem is kell, csak lőni, vagy esetleg néha fedezékbe húzódni. Egyes játékok azonban legalább olyan komplexek, mint egy FPS, csak épp pisztollyal a kézben.