A több mint egymillió példányban eladott, többszörösen díjnyertes, társasjáték második kiegészítője két extra szörnyet és különleges játékmechanizmust visz a a játékba – természetesen a halloweeni hangulaton kívül.
Richard Garfield nem nagyon tud mellényúlni: amihez hozzáér abból arany… [tovább]
Vannak kiegészítők, amik csak úgy hozzáadnak a világhoz, meg jobban tematizálnak, és ezzel semmi gond nincs, amíg ilyen jól csinálják, mint a Tokió királya Halloweeni kiegészítőben.
Alapvetően ugyanaz a szabály érvényes, mint az alapjátékban, csak picit változik a hangulat. Kapunk két ünnepi szörnyet (azért az… szóval az azért nagyon menő), fekete-narancs kockákat, és új, jelmez kártyákat.
A játékmechanikát csak a jelmezkártyák változtatják meg, ennek lényege, hogy új bónuszképességeket kaphat a játékos. Egyet kap a játék kezdetén (és már alapból ez hatással lehet a játékos játékban való stílusára), majd pedig szerezhet is, mint a kártyákat.
Nem mondom, hogy hatalmas nagy és új dolgot tett le az asztalra ez a kiegészítő, mert ez nem igaz. Inkább segít, hogy az alapjáték kicsit másmilyen legyen, kicsit újrajátszhatóbb, és érzetileg egy halloweeni érzésben legyen részünk. Szerintem ez király, nekem őszintén ezért nagyon megtetszett, mert azt kaptam tőle, amit vártam. Halloween környékén szerintem enélkül a kieg nélkül játszani vétek a Tokió királyát, de alapvetően ha valakinek az alap sem tetszett, akkor ez sem fogja megszeretettni a játékot.
