Iji (2008)

Azért hatalmas respekt és tisztelet jár Daniel Remarnak és barátainak, hogy összehoznak egy ilyen játékot, aztán ingyen osztogatják a népnek. Az Iji ugyanis egy kiváló alkotás: izgalmas és tragikus sci-fi akció, átszőve bizarr és sötét humorral. Az egyszerű grafika valójában egy igen kidolgozott művet rejt, amiben ráadásul sok lehetőségünk van kombinálni: békések is lehetünk, megoldható a játék anélkül, hogy akárcsak egyetlen ellenfelet megölünk, de az is teljesen jó megoldás, ha belevetjük magunkat a tömegbe és kegyetlenül lelövünk mindenkit. Külön hatalmas, hogy az elején Iji minden ölés után bevág egy kétségbeesett „Sorry”-t, de ha nagyon nagy a kill countunk, akkor már a „Yeeaargh!”-ot fogjuk hallani.
A pályatervezés elég jó, van egy-két kihívós rész amúgy is, a secreteket pedig nagyon jól eldugták, sokat kell gondolkozni akkor is, ha esetleg tudjuk, mit akarunk, és gyakorta a fegyverek sajátosságait is be kell vetni. A történet szintén nagyon szuper, főleg mert úgy marad a pálya végig ugyanaz, hogy közben nagyon sok minden másképp alakulhat.
Van jó pár bónusz kihívás, ami a játék végigjátszása után is sok mókát nyújt (külön kiemelném a Sudden Death módot, ahol mindenkinek 1 HP-ja van, még a bossoknak is).
Mindehhez pedig nagyon jól megírt, zúzós zene társul, ami kiválóan kíséri az eseményeket.