Az 1980-as évek végén járunk, ahol a címszereplő elátkozott erdő komplett falvakat kebelezett be és zárt el a külvilágtól, ráadásul olyasféle speciális gombafaj terem a halott, fekete földben, melynek spórái megfertőzik az embereket: van, aki „csak” szimplán őrült lesz tőlük, van, aki átváltozik… [tovább]
Az 1980-as évek végén járunk, ahol a címszereplő elátkozott erdő komplett falvakat kebelezett be és zárt el a külvilágtól, ráadásul olyasféle speciális gombafaj terem a halott, fekete földben, melynek spórái megfertőzik az embereket: van, aki „csak” szimplán őrült lesz tőlük, van, aki átváltozik valami mássá, de van olyan is, aki belehal az egyre terjedő pestisbe. Jópofa csavarral indít a Steamen már évek óta elérhető Darkwood (sajnos akkor nem került sorra, de most pótlunk a konzolos megjelenéssel), ugyanis nem a történet elején megismert orvossal kell a játék későbbi részében túlélnünk, hanem épp az általa foglyul ejtett, majd rá vadászó idegennel. Főhősünknek nincs neve (hivatalosan csak The Stranger jelzővel fut) és a kiutat keresi a sötét erdőből, miközben minden egyes nap az életéért kell küzdenie – főleg az éjszaka leszálltakor. Csak úgy, mint a Smoke & Sacrifice esetében, itt is éjjel leszünk a legsebezhetőbbek, csak amíg Sachi a rémségeket távol tudta tartani magától a lámpásával, addig itt ilyesmire esélyünk sincs.
Éjszaka csak a bázisunkként szolgáló óvóhelyünk falai közt húzhatjuk meg magunkat, mely ugyan távol tartja a lidérceket és ártó szellemeket, ám a hús-vér szörnyeket már nem. De pont itt jön a képbe a craftolás és a leegyszerűsített bázismenedzsment: be kell deszkáznunk az ablakokat, eltorlaszolnunk az ajtókat, fegyvert, kötszert, deszkákat készítenünk, és jobb, ha az óvóhely generátorát is feltöltjük naftával, mert ha az kiürül, és ránk borul a teljes sötétség, akkor szinte kizárt, hogy megérjük a hajnalt. Napközben portyázhatunk, gyűjtögethetünk és felfedezhetjük a több nagyobb területet (random generált térkép van minden újrajátszáskor), napszállta után pedig jöhet a szó szerint értendő túlélőhorror. Ha elkerülhetetlen a közelharc, akkor a taktikánkat alaposan meg kell fontolnunk, hisz lőszerünk a fel-feltűnő árus kedvező portékája ellenére sincs soha elegendő, staminánk véges, életerőnk kevés, táposabb lények ellen pedig eleinte semmi esélyünk
pc guru [bezár]
