A legenda szerint van egy sírkő a temetőben, amelyre egy bohócfejét formáztak (ez Ludwig von Tokkentakker professzor sírja). Ha valaki a síron lévő zsetont bedobja a bohóc szájába, azzal megidézheti a CarnEvilt, Tokkentakker őrült karneválját. A játék főhőse ki akarja próbálni a legendát, így… [tovább]
Tervező
Jack Haeger
Fejlesztő
Midway Games
Kiadó
Midway Games
Grafikus
Scott Pikulski
Samuel Lewis Crider
Martin Murphy
Zeneszerző
Kevin Quinn
Jason Blochowiak
Programozó
Samuel Christian
Samuel Christian Zehr
Jason Blochowiak
Platformok
Arcade
Kiemelt értékelések
CarnEvil (1998) videójáték 80%
Az biztos, hogy az első találkozásom a játékkal egy külföldi játékteremben volt (egyetlen egyszer jártam ilyen helyen az országon kívül, valahol Angliában, haverokkal), és ott igazából csak az attract mode ment (vagyis az intro, meg a játékmenetből rövid jelenetek), és valljuk be, csúnyán ránk ijesztett. Ez már csak azért is nagy szó, mert mi meg közben a House of the Dead c. csodával játszottunk, de a CarnEvil mindenképp ijesztőbbnek hat. Persze egy ilyen tartozás nem hagyható csak úgy hátra, úgyhogy évekkel később ezzel is tettünk egy próbát.
Igazság szerint a játék tök jó buli, gyakorlatilag minden nyugtalanító elem és rémisztő ellenség mellett is a műfaj paródiája, vannak a maga módján tényleg nevettető elemek. Azonban egy pillanatig sem feledteti velünk, hogy ez egy horrorjáték, ömlik a vér, a különböző helyszínek is teljesen elborultak (pl. a freakshow-pályán egy középkori kínzókamrán is végig kell mennünk), és persze a folyamatosan támadó ellenségek is gondoskodnak a feszültségről. Szóval a 18+ teljesen jogos, minden ellenére is. A főellenség harcok egyébként tényleg jól megkomponáltak, érezhető rajta a főhős izgalma is, ami jó dolog. A zene is átkozottul jól eltalált, gyakori, hogy vidám cirkuszi melódiák mellett haladunk, ami teljes disszonanciát teremt a játékkal magával. Némi extra motiváció, hogy a pályák előtt a játék idegesítő kabalafigurája, Umlaut, a bohócfej pofázik nekünk, és ez annyira bosszantó, hogy már csak ez is visz minket előre. Mint minden rail shooterben, itt is van hamis célpont (amit ugye nem szabad lelőni), ezúttal egy csaj képében, aki mindig a létező legidegesítőbb helyeken van… de ettől függetlenül szerintem keményebb, mint a főhős, mert tök mindegy, hogy elintézik a zombik (vagy akár mi) a következő találkozóhelyen megint ott fog sikoltozni…
A játék nagy problémája az, hogy sok helyen pofátlanul unfair: nem is arról van szó, hogy túl nehéz, hanem hogy egyes ellenségek / támadások teljesen kivédhetetlenek, de akár olyan is előfordulhat, hogy a képernyőn kívülről lőnek szét minket, ami ellen ugyebár nem lehet mit tenni. És igen, tudom, rail shooterezni egy játékterembe azok mennek, akiknek amúgy is túl sok pénzük van, de azért ezt akkor sem szabadna.
Mindemellett a CarnEvil egy hangulatos, helyenként tényleg ijesztő lövöldözés.