Apollo Justice: Ace Attorney (2007)

A második trilógia első alkotása (egyben a fősorozat negyedik része) bemutat egy új főhőst, Apollo Justice-t. Justice-ban óriási a potencia, nagyon szuper karakternek ígérkezik, de a bemutatása nem tökéletes, hiszen ebben a részben még sokkal kevésbé volt ügyes, mint Phoenix a maga nyitásakor. Igaz, ebbe belejátszik, hogy Phoenix a mentora, aki maga is aktívan tevékenykedik a háttérben, ráadásul a rivális karakter, Klavier Gavin is elég szokatlan figura a játék történetében: becsületes, barátságos figura, akit jobban érdekel az igazság, mint a győzelem, de attól még nem feltétlenül játszik tisztességesen, és persze hidegen hagyja, ha egy egyértelműen ártatlan embert végeznek ki, amennyiben a védelem képtelen bizonyítani az álláspontját. Mégis, profizmusa, hozzáértése és jellemzően tisztességes viselkedése mellett Apollo szinte mellékszereplőnek tetszik a tárgyaláson.
A történet gerincét egy 7 évvel ezelőtti incidens adja: Phoenix Wright, a valaha menő ügyvéd bizonyítékot hamisít, ami miatt tönkremegy az élete: elveszti a jelvényét, a megbecsülését, és a játék elején egy gyilkossággal is megvádolják. Apollo ebben a perben kerül pályára, és bár Phoenix maga is megoldja a védelmet, a végén Apollo a Wright Anything Agency-hez csatlakozva különböző ügyeket kap, míg végül meg kell találnia a választ a hét évvel ezelőtti történtekre is.
A stílus a megszokott, de a játék jobban néz ki elődjeinél. A humor, a karakterrajz is a régi, és persze ezúttal is akad egy-két kedvesebb logikai bukfenc, de na, ezért szeretjük a sorozatot. Az új mechanizmus, a tanú mozdulatainak megfigyelése is érdekes újítás. Érdekes, de nekem itt az első ügy tetszett a legjobban, simán az volt a legjobban megírva.