Assassin's Creed: The Ezio Collection korábban nagyon berántott ebbe az asszaszin világba, ezért neki is álltam a folytatásnak, ami ezúttal a 18. századi Amerikába, a Függetlenségi háború idejébe vitt el.
Ez nem egy sokat játszott korszak, még ha az amerikai történelemben magasztos helyet is foglal el, de azért sok itt az ellentmondás. A Függetlenségi háború csak a fehér telepesekről szólt, az indiánok meg mehettek ahova akartak, és azt becsülöm a készítőkben, hogy próbáltak ennek hangot adni, csak éppen nem sikerült teljesen. Mert ki is van mondva, meg nem is. Erre jön rá a templomos-asszaszin ellentét, amiben most az előbbiek képét is árnyalni akarták.
És akkor itt van nekünk Ratonhnhaké:ton, alias Connor, akitől azt vártam, hogy egy brutális, természetbarát asszaszin lesz, ehelyett viszont kaptam egy bizonytalan, traumatizált srácot, aki ahelyett hogy felépítette volna magát, legtöbbször csak hisztizett és ott és úgy vágták át ahogy csak lehetett. Komolyan fájt nézni, hogy mennyire kihasználják a képességei miatt. Ez pedig elégé elvett számomra a játékélményből. A végére persze megkedveltem valamennyire a fiút, de inkább sajnálatból. :')
Maga a világ összességében tetszett. Főleg a Frontier , a vadállatokkal és a fákon ugrálással, illetve a kis majorságunk, amit fel kellett építeni, fejleszteni, és a benne élők életét segíteni. Boston és New York kicsit unalmas volt, gyakorlatilag ugyanúgy épült fel mindkettő, csak egyik kisebb, másik nagyobb volt.
A fősztorit elég hamar végig lehet vinni, ha valaki csak azzal foglalkozik. Az elején túl gyorsan is haladtam, mert csak arra koncentráltam, de aztán úgy kb. a felénél megálltam, hogy a világban is eltöltsek némi időt, ami szerintem megérte. A mellékküldetésekből pl. a szóbeszédeknek való utána járást (UFO észlelés, Nagyláb, Fejnélküli lovas) nagyon élveztem, ahogy vadászatokat is, sőt a hajós küldetéseket is, pedig azoktól nagyon féltem. De sokkal könnyebb volt a hajómanőverezés, mint korábban Leonardo da Vinci találmányaival való kínlódás. A Captain Kidd's Treasure különösen izgalmas volt.
Csak a menü nehezítette a helyzetet, nehezen találtam meg benne a küldetések pontos leírását.
A fegyverekből pedig egyértelműen a tomahawk vitt mindent, nagyon jól oda lehetett vágni vele :D
