Teenage Mutant Ninja Turtles: Shredder's Revenge (2022)

Úgy érzem, maximálisan megfelelt annak a hype-nak, ami a sok előzetes infó alatt épült fel köré. A 80-as évekbeli rajzfilmsorozat alapján készült, ami számomra külön jó pont, mert mozgóképes feldolgozások között szerintem az a legjobb. A grafika szuper, retró-érzésű, de részletesen kidolgozott és jópofa, és a karakterek pont annyira vannak átpofozva, hogy megfelelőek legyenek egy mai játékba. A zene kiváló, mindegyik pergős, erős, illik a pályához, ráadásul nagynevű (bár a stílushoz kicsit szokatlan) előadók munkái.
De persze a legjobb része a játékmenet és a hangulat. A játszható karakterek értékei, harcstílusa más és más, tényleg mindegyik teljesen más stratégiát kell, hogy kövessen. A képi világ fenomenális, tényleg minden jópofa (pl. a foot ninják gyakorta valami teljesen hétköznapi dologgal próbálkoznak, amíg rajtuk nem ütünk). A beszólások pedig hozzák a hangulatot, és egyben gyakran kiváló visszatekintések a tévésorozatra. Nehézség szempontjából rendben van a dolog, a pályák nehezednek, az ellenségek kombinációi viszont gyakorta igencsak gonoszak (és van egy-két szemétláda is, akik egyedül is keményen meg tudnak szívatni, bár a legtöbb beat'em uphoz hasonlóan azért a szóló-gonoszokat nem nagy ördöngösség kiütni). A főellenségek elég változóak, van egy-két nehéz is közöttük, de javarészt annyira nem büntetnek (kivéve a spoiler.
Elég nagy könnyítés, hogy Story Mode-ban a karakterek egyrészt fejlődnek, másrészt minden pálya elején maxra töltődik az életünk és az energiánk. Ennél nehezebb az Arcade Mode, ami minden szempontból egy klasszikus játékgép feelingjét kelti, és emiatt nagyobb a kihívás is.
Végigvittem ugyan, de alighanem később még visszatérek rá gyakorolni más karakterekkel, meg lenyomni nehezebb, kihívósabb módokon is, mert tényleg élvezet vele játszani.

Aki szerette az 1987 rajzfilmsorozatot, esetleg játszott az az alapján készített játéktermi/számítógépes játékokkal (főleg a Turtles in Time cíművel), az most vidulhat, mert ez a 2022-es játék teljes egészében visszaidézi azt a humorban gazdag akcióhangulatot, klasszikus pixelművészetes látványvilágot és élményt, sőt, érdemben hozzátesz a rengeteg sajátos mozdulattal, küldetéseket adó mellékszereplővel és ellenféllel. Kiemelném a menő zenéit, még a rajzfilm főcímzenéjét is visszaidézték! Örültem, hogy nem túl nehéz (ha game over, nem kell előröl kezdeni az egészet, csak azt a pályát, ahol kiestél), de közben változatos kihívásokat ad. A történet végigmegy a klasszikus díszleteken, helyszíneken és ellenségeken, akiket elpüfölhetünk (a pálya végi főellenségek nem halnak meg, csak csillagokat látnak). :) Összességében 3-4 órás játékidejű elképesztően kellemes, nosztalgikus kikapcsolódást nyújt.

Egyjátékos mód mellett csapatban is tolható (úgy az igazi), és mivel mindegyik szereplőnél a mozdulatok más-más módon mutatkoznak, és az alapértékeik (gyorsaság, erő, hatótáv) eltérnek, újrajátszani sem unalmas. Továbbá van Arcade (játéktermi) mód is, ahol addig juthatunk, amíg „egy húszasból” bírjuk, nincs életerő-újratöltődés az új pályák elején, viszont minden képesség birtokában vagyunk már kezdettől fogva (és nem kell gyűjtögetni semmit).

Amellett, hogy tele van meglepetésekkel és kikacsintásokkal a rajzfilmsorozatra, illetve a játékokra, van még egy ráadás: ha minden mellékszereplőt és begyűjthető cuccot megtaláltunk (szét kell verni berendezési tárgyakat, ajtókat hozzá), akkor van egy after-credit jelenet is. Casey Jones az első végigjátszás után lesz választható játékos karakter.