Cerebria: The Card Game (2018)

A doboz felfele nyíló, mágneses. Ha kivesszük a belső tartalmat tartóval együtt, akkor alatta szintén gyönyörű képet találunk rajta szörnyecskékkel. Az érme nagyon szép, minőségi, súllyal rendelkező fém. A kristályok szintén nagyon szépek (fénylő, áttetsző műanyagok) bár lehetett volna belőlük több, hogy a játék tovább tartson. A kártyák kicsit szebbnek tűnnek a neten mint élőben, viszont ami inkább szembeötlő, hogy a ború kártya szörnyecskéi a háttér környezettel zseniálisan lefestik az adott nevezetű kártya hangulatát, míg a derű kártyái nem, inkább csak cukik.
Mivel sajátos világa van sajátos szókinccsel, ezért kellett egy alapos szabálykönyv átrágás, egy ismertető videó meg egy játék közbeni videó. Néhol ugyanis nem egyértelmű mit lehet és mit nem. Viszont amint elsajátítottuk és belerázódtunk, már kissé túl egyszerűnek is érződik és rövidnek. Hasonlít a Munchkinhoz, csak nincs annyira agyonbonyolítva. Inkább alapmechanizmusaiban testvérek. Két bonyolultabb társas közt biztos vele a felfrissülés, az árát mindenképp megéri.

Újból az a gondom, hogy nem szeretem az egymással kicseszős játékokat, ez pedig kifejezetten ilyen. És hirtelen ott találod magad, hogy alig van pontod, mert kiszúrtak veled…