A játék menete: ahogyan más valós idejű stratégiai játékokban is, a játszmák kezdetén minden játékos kap egy bázisépületet, az Age of Kingsben ez a városközpont. Itt munkásokat (villagers = „lakosok”) kell gyártanunk, amik 50 élelembe kerülnek. A munkásokkal gyűjthetjük be a további… [tovább]
A játék menete: ahogyan más valós idejű stratégiai játékokban is, a játszmák kezdetén minden játékos kap egy bázisépületet, az Age of Kingsben ez a városközpont. Itt munkásokat (villagers = „lakosok”) kell gyártanunk, amik 50 élelembe kerülnek. A munkásokkal gyűjthetjük be a további nyersanyagokat (élelem, fa, kő, arany), amikből először házakat, majd harcosokat képzünk. Ezenkívül persze pár más gazdasági vagy egyéb házat is építhetünk, így fejleszthetjük a társadalmunk, a gazdaságunk, vagy épp a harcosainkat. Az épületekben gyártott egységekkel le kell rombolni vagy elfoglalni az ellenséges játékosok épületeit és egységeit. Megmaradt az előző részből ismert civilizációkra osztás és a fejlődési korszakok is.
A játékosok 13 civilizáció közül választhatnak a játékban. A civilizációk négyfajta épületstílusba oszthatók: Nyugat-Európa, Közép-Európa, Közel-Kelet és Távol-Kelet. A civilizációk pedig a következők: britek, bizánciak, kelták, kínaiak, frankok, gótok, japánok, mongolok, perzsák, szaracénok, teutonok, törökök és vikingek. Minden civilizációnak megvan a saját erőssége és a gyengesége is. Mindegyik képes a várban egy saját elit egység kiképzésére. Ezek a népek teszik rendkívül változatossá a játékot, bár nagyon sok térkép a többség ugyanazzal a civilizációval van, mert az adott helyzetben jóval előnyösebbek (például Arábián a hunok, Islandson a vikingek).
forrás: wikipédia [bezár]
