Stefan Feld bő egy évtizeddel ezelőttig igazi gémer szvíthart volt, aztán átváltott robotpilóta ütemmódba, és nagyon sokáig nem is kapcsolta le ezt a gépezetet. Az Aquasphere is ennek a korszaknak egy egyébként nem rossz, de nem is kiemelkedő darabja. A szokásos Feld-robot receptet követi: vegyél egy eredeti vagy kevésbé eredeti központi mechanizmust – ez itt inkább eredeti, bár biztos van, aki a gondolatától is ásítani kezd: az akciókon egyfajta folyamatábrán mehetünk végig – és utána pakold rá ugyanazokat az elemeket, mint az összes eddigi játékodban, csak enyhén más elrendezésben, de olyan mennyiségben, amitől a játékok végül mind nagyon egyformának érződnek annak ellenére, hogy mennyire különböző alapokra épültek.
Persze ha nem játszottál még más Feldet és szereted az eurókat, nem rossz darab ez sem.

Amikor VIktor megmutatta, aznap kb 7 órán keresztül játszottunk vele annyira elkaptam. Aztán pár napig még pörgettem, de ha sokat játszol vele egyszerre, akkor baromi egyhangú tud lenni, amúgy nagyon bejött ez az űrhajó építősdi.