Vérbeli push your luck. A nyilvánvaló szerencsefaktor mellett fontos döntés nemcsak az, hogy mikor áll meg az ember, hanem az is, hogy az adott körben melyik oszlopokon halad – ettől már-már az az érzése van az embernek, hogy valami tudatos stratégiát követ (amúgy ha minimálisan is, de van rá lehetőség), és borzasztó könnyű belecsúszni a „na még egyet” spirálba, amikor elhiszed, hogy jól csinálod. Gyors és pörgős és egyszerű és vicces, ebben a kategóriában nálam kedvenc lett.

Első játéknak, különösen olyannak, ami diplomamunkaként indult, nagyon is figyelemre méltó alkotás. A lényegi elemek a helyén vannak, a grafika mókás, a zene rendben van (a szinkron kicsit ügyetlen, de szerethető), a történet pedig szintén elég viccesre sikerült. A játékmenet megfelelően van kidolgozva, de maga az előrejutás túl könnyűre sikeredett, inkább az az érdekes része a dolognak, hogy mikor melyik döntésünk módosít mit később. Illetve a jó befejezéshez szükséges teendők megfelelően bonyolultak.
Összességében mindenképp megér egy próbálkozást, már csak azért is, mert egy jól sikerült magyar fejlesztésű alkotásról van szó, és remélhetőleg hallunk még a készítőkről.