Jó kis tematikus, kártya alapú „civilizációs” játék, rendes mennyiségű kombinálással. A dolog komolyságát-élét kicsit visszább fogja és családiasabbá teszi a már-már bájosnak mondható illusztrációk tömege, de egyébként minden játékos egy-egy népet (pl,. egyiptomiak, japánok) képviselve játssza végig a játékot, a lehetőségeit (és némiképp saját működésének szabályait is) a nép képességeihez igazítva, fejlesztve, bővülve, építkezéssel és rombolással. A legjobb az, hogy ez a játék a kártyákon található szövegeivel magyarul is megjelent (kár, hogy a kiegészítők – még? – nem). És bár a kezünkbe kerülő kártyák talán túlságosan is befolyásolják esélyeinket a győzelemre, az okos kombinálgatásra bőven van lehetőségünk.

A férfi Eivorral voltam. Életem eddigi legnagyobb játéka volt. Most várom a Ragnarökös kiegészítőt, addig malmozok vagy nem tudom mit csinálok… :D Az elején utáltam a jelenkort, de tényleg… Megoldhatatlan „rejtélyek", idegesítő női régész… Aztán spoiler és mindjárt jobb érzés volt ugrálni a megsemmisítő puzzle-ök között… A végén már imádtam ezt a feladatot is és alig vártam, hogy kiderüljön a részlet… Amiket kevésbé szerettem: gombázós feladatok, kőpakolás… A fő sztori nagyon odacsap, gyönyörű képek, zenék, egyik kedvenc muzsikusom csinálta amúgy is… A mellékküldetéseket nagyon is megéri megcsinálni!!! Nagyon jól kiegészíti a játékot. Szinte mindent megszereztem, így tényleg kijátszottam. A river raidok nem annyira jöttek be, tök erős voltam, de a csapat kicsi és nem túl erős volt. Kedvenc momentum: „Ah, the wolf guy!"