Tetszik, hogy még egy új, játszható karaktert ad a játékhoz, bár szegényke nem nyűgözött le.
Tetszenek az új Találkozások is, de az előző kieg után szörnyen könnyűnek érzem őket.
Az új Gonoszok közül is csak egy-kettő akad, akikre azt mondtam, hogy mehetnek is a búsba, amint megjelentek.
Viszont a Bűbáj szekrényt nagyon ötletesnek találtam, főleg az új Sötét varázslatokkal kombinálva. Na, az már ütősebb. :D

Összességében tetszik ez a kiegészítő is, de jelenleg az utolsó helyen stagnál. Kicsit olyan érzésem van vele kapcsolatban, mintha a Szörnyek Szörnyű Könyve nehézségét szerették volna ezzel kompenzálni, ami jelentem sikerült is. Túlságosan is sajnos.

Gyerekkorom egyik meghatározó élménye volt az Aztec Challenge, és szerintem nem vagyok vele egyedül. A játék elképesztően gonosz, a legaljadékabb módokon tud kinyírni, aminek eredményeképp mindig a pálya elejére kerülünk vissza. Óriási ügyességre és halálpontos reflexekre van szükség a győzelemhez, bár az is igaz, hogy az első pálya után a többi már egész játszható. Érdekessége, hogy fekete-fehér monitoron nem játszható, mert egész egyszerűen nem látszanak a piranhás pályán az ellenségek.